1.Fejezet~ Út Svédországba?!

Sziasztok!
Annyira boldog vagyok, hogy idáig eljutottunk :') Megjegyzem, aki MÉG nem érti, mi történik, nemsokára minden tisztázódni fog, csak ki kell várni.. :)
Kellemes Olvasást, szeretlek titeket <3
Üdv: Vanity

Beléptem az épületbe, mindenkinek köszöntem, majd a stúdióba siettem. A műsör már javában tartott.
~ És megjött a mi szívünk csücske is. ~ Mondta vidáman a hallgatóknak Mike. Ledobtam a bőrdzsekimet, és helyet foglaltam.
~ Ne haragudjatok, kedves hallgatok, de volt egy elintézetlen dolgom. De most már itt vagyok, és kezdhetjük a kívánság műsört. Nem igaz Georg? ~ Fordultam az említett felé, aki már kapcsolt is.
~ Igazad van Mays. Kezdjük egy kis bemelegítő dallal, Jennifer Lopeztől az On the Floor hallhatjátok most. ~ Elindította a dalt, és rögtön rátértek a késésem okára. Elmondtam, hogy jött hozzám, egy régi barátom, meglátogatott. A többi részletet nem mondtam el, hogy valójában, miért is keresett meg. De ezzel a válasszal is meg voltak elégedve, és ez nekem egy jó jel volt, mert tudtam, többet nem kérdeznek erről. A dalnak gyorsan vége szakadt, és már volt is egy telefonálónk.
~ Szia. Hogy hívnak? ~ Kérdeztem kedvesen.
~ Sziasztok! Emily vagyok.
~ Szia Emily! Milyen dalt szeretnél kérni Maystól? ~ Kérdezte Georg, miközben a nyereményjáték díjai között turkált. Az ajándék általában egy  cd vagy egy-két koncertjegy. 
~ Britney Spearstől kérném a Till The World Ends című számot, és küldeném a barátomnak, és üzenném neki, hogy nagyon szeretem. ~ Aranyos volt, ahogy ezeket mondta. Kicsi elbambult, mert eszembe jutott a tél, mikor Ericcel voltam. Ezen elmosolyodtam, majd gyorsan észbe kaptam.
~ Akkor, már indítjuk is a kért dalt.~ Elindítottam a dalt, közben a fiúk jót hülyéskedtek.  Elhumorizálták az egész dalt. Még jó, hogy ezt nem látták, mert biztos, hogy az emberek hülyének néznék a két fiút. Ezért is szeretem őket oly annyira. Ilyenkor nagyon gyorsan repül az idő. Újabb és újabb telefonáló kér dalt, és küldi a barátjának, vagy valakinek. A következő telefonáló, csak kicsit hozta rám az ijedtséget.
~ Szia. Ki vagy? ~ Kérdeztem már meg századszorra. De élvezem ezt a munkát.
~ Sziasztok! Kat vagyok.
~ Szia Kat. ~ Üdvözöltük kórusban.  ~ Milyen dalt szeretnél kérni, és kinek menjen? ~ Kérdeztem még mindig kedves hangnemben.
~ Mennyire szeretitek a kevésbé ismert sztárokat? ~ Kérdése meglepett.
~ Öhm, egytől-egyik imádjuk őket. ~ Válaszoltam zavartan.
~ Ismeritek a svéd popsztárt, Eric Saade-t? ~ Mindenre számítottam, csak erre nem. Először nem tudtam mit felelni. Mike látta rajtam, hogy nagyon meglepődtem, így ő válaszolt egy igennel.
~ Persze, ismerjük. Én bírom a srácot, jó zenéje van. ~ Nevetett fel Georg. Majd felém fordultak, várva a válaszomat.
~ Öhm, Persze, ismerem! Nagyon jó előadó, és a zenéje is fantasztikus. Tehetséges a srác. ~ Mondtam zavartan, mire Mike a szavamba vágott.
~ És még helyes is. Te is így gondolod Mays?  ~ Csak tátogtam, mint egy hal, egy hang se jött ki a számon. Mégis mit mondhattam volna rá. Hogy persze hogy helyes, hiszen a barátom volt, és még le is feküdtem vele?! Meg persze, a közös élményeket is soroljam fel?!
~ Persze hogy helyes. ~ Mondtam, még mindig zavartan. A betelefonáló csak hallgatta a kis bájcsevejünket, szóhoz sem hagyták jutni a fiúk.
~ Akkor most meg lesz a lehetőséged találkozni vele. Ugyan is van egy hírünk számodra Mays. ~ Kíváncsian bámultam Georg-ot. ~ Július elején lesz egy rendezvény Svédországban, az Allsang Pa Skansen, ahova keresnek egy rádióst, aki közvetít. Mi rád gondoltunk, és szeretnék, ha elfogadnád, és Július elején Svédországba utaznál. ~ Mondta mosolyogva. A tekintetem a két fiú között cikázott. Fel sem fogtam a mondottakat.
~ És hogy jön ide az, hogy találkozhatok Eric Saade-val? ~ Tettem fel az engem legjobban foglalkoztatott kérdést.
~ Elméletileg fellépő, de még nem érték utol ezzel kapcsolatban. De reméljük, elfogadja az ajánlatot. ~ Válaszolta Mike, miközben az asztalnak támaszkodva nézett engem.
~ Még meggondolom. Addig is Kat, Eric melyik dalát kérnéd? ~ Tértem vissza arra, hogy ez egy kívánság műsör, és éppen valaki egy dalt szeretne kérni.
~ A Hearts In The Air-t. ~ Válaszolta kedvesen.
~ És kinek?
~ Neked küldeném Mays. ~ De jó nekem, hogy egy betelefonáló Eric egy dalát, nekem küldte. Ennél jobb napom nem is lehetne. Betoppan Riley azzal, hogy nem tudja, Eric hol van. Majd a kívánság műsorban képbe jön Eric, és Svédország. Majd a dalát nekem küldik. Mi jó történhetne ezen a csodálatos, napsütötte kora tavaszi napon? ~ Tettem fel magamban a kérdést. ~ A műsornak gyorsan vége szakadt, így mehettem végre haza.

Út közben, csörgött a telefonom. Megnéztem ki keres, és mikor megláttam a képernyőn szereplő nevet, szem forgatva vettem fel a telefont, és szóltam, nem éppen kedves gesztusban.
~ Mit akarsz?
~ Ne legyél már ilyen gonosz és dühös, ahányszor felhívlak. Csak azt szeretném, ha idejönnél, mert van egy meglepetésem a számodra.
~ Jó, megyek. ~ Kinyomtam a telefont, és már repültem is oda, ahova rendelt.

Nem szeretem ezt a helyet, mert oly rideg és minden rosszat magába foglal. De ha meg akarom tudni, milyen meglepetést szánt nekem ez az idióta barom, akkor kénytelen vagyok bemenni.
Megkerestem az irodát, és kopogtam rajta kettőt. Meg sem várva a választ, nyitottam be, és ültem az előtte lévő székre. Legalább egy asztal elválaszt minket. Gyűlölöm ezt az embert.
~ Örülök, hogy itt vagy! Ma is csodálatosan nézel ki, mint mindig. ~ Kacsintott rám.
~ Ne bókolgass, mond, mi az a meglepetés. Nem érek rád.~ Mondtam dühösen, és türelmetlenül.
~ Először is, csak akkor mutatom meg a meglepetést, ha hajlandó vagy végre segíteni. Hiszen ezért kerestelek meg. És semmit nem segítettél. Nem akarlak bántani, így találtam valami mást, amivel talán megfájdítóm a kicsi lelkedet, és segíteni fogsz. ~ Mondta teljes komolysággal. Vállat vontam, és vártam, hogy folytassa.
~ Nehéz volt megtalálni a gyenge pontodat, de sikerrel jártam. Szíved csücske, nem igazán élvezi, a mindennapokat. ~ Pupilláim kitágultak, és merev arccal bámultam rá.
~ Nem értem… ~ Mondtam halkan, majd megindult egy ajtóhoz, ami mögötte volt. Kinyitotta, és kitárta nagyra az ajtót. Félénken indultam meg. Egy lépcső vezetett le egy alaksorba. Hideg volt, borzongás járta végig az egész testemet. Fával le voltak szögelve az ablakok, és az ajtók. Jake megállt az egyik előtt. Megtorpantam, és kérdőn néztem rá.
~ Van sejtésed, mi illetve ki lehet az ajtó mögött? ~ Kérdésére csak megcsóváltam a fejemet. Elővett egy kulcsot, majd behelyezte, elfordította a zárban a kulcsot, és szélesre tárta azt. Egy pillantást vetve Jake-re, néztem be, és akkor leesett minden.
~ Szíved csücske egész jól bírta idáig, de már a halállal küszködik…. ~ Kuncogta el magát.
~ Eric…..