29.Fejezet~ Stupid with you!

Sziasztok!
Tudom, késtem ne haragudjatok! :) Köszönöm a kommenteket, még nem válaszoltam rájuk, de amint időm lesz fogok! Hibákért ne haragudjatok...
Kellemes Olvasást!
üdv: Vanity

( Call My Name )

„Sorsod alakulásáról nem mindig tehetsz, de tiéd a döntő szó, hogy milyen emberré alakulsz benne.”

/Maya/

Mi van akkor, ha igaz minden egyes szava? Ha tényleg az fog történni, amit megjósolt? Mennyi változást észlelhetek majd az életemben? Mi fog történni a régi barátokkal és a régi életemmel? Porrá hullik minden egy szemvillanás alatt? A válasz sosem biztos, csak megkérdőjelezendő. Csak is akkor tudhatjuk meg, ha belevágunk a dolgokba és hagyjuk, hogy vigyen az ár magával. De közben, ahogy haladunk az élet szakaszain, mindig rájövök, hogy egy személy kilép az életemből, egy másik pedig belép. És el fog jönni az-az idő, mikor Ő is kilép az életemből. De a kérdés inkább az, mikor jön el ez az idő… Egy oknál fogva. De milyen szándékkal? Veszekedés, tettek alapjai, szerelmi csalódás? Vagy csak talán így lenne helyes, ha kilépne az életemből? Mert jobb lenne nekem nélküle?  Megannyi kérdés a jövővel illetően, amikre nem tudnak választ adni. Ugorjunk fejest mindenbe!
Egy kellemes férfi illat csapta meg az orromat, és széles mosolyra húztam ajkaimat. Az ablakon beáramló nap sugarai enyhén égették a bőrömet. A következő pillanatban egy kar fonódott a derekamra, és az illető apró csókokat lehelt az arcomra. Ez a reggeli.. illetve délelőtti ébresztés!...
~ Ébresztő királylány… ~ Nyöszörögve fordultam át a másik oldalamra, hogy szembe lehessek vele.
~ De rég hívtál így! ~ Jegyeztem meg és kinyitottam a szememet.
~ Mert elfelejtettem ezt a szót. De, mikor megláttam a szekrényeden díszelgő nyakláncot, rögtön eszembe jutott! ~ Mutatott az említett tárgy felé, és felsóhajtott. ~ Azt hittem már nincs meg neked… ~ Az utolsó mondatot halkan ejtette ki a száján és tekintetét az enyémbe fúrta.
~ Vigyáztam rá! Mindig nálam volt. ~ Mosolyogtam rá és felültem. Körbe néztem a szobán és előtörtek a Mallorca-s emlékeim. Még mindig választ keresek, és egyszerűen nem találok. Döntés elé állítottak.
~ Mays! ~ Lengette meg előttem a kezét és Eric is felült.
~ Bocsi… ~ Sütöttem le a szememet egy másodpercre és kikászálódtam az ágyból.
~ Mostanában elég sokszor bambulsz el! És csak ennyi a válasz: „Bocsi” ~ Rázta meg a fejét hitetlenkedve és visszahanyatlott a párnák közé. Levettem a pólómat és a szekrényemhez léptem, hogy kivegyek belőle egy rövid gatyát és egy lenge pólót.
~ Tudod, még ha nem lenne rajtad az a melltartó.. ~ Nem hagytam, hogy folytassa, hozzávágtam az éppen kezembe kerülő melltartót. Melltartót??! Basszus.. ~ Na igen… ~ Vigyorodott el diadalittasan. ~ Legközelebb egy falat alsót is hozzám vághatnál!~ Nem lehetett levakarni róla azt a szemtelen mosolyt. Visszadobta az előbb hozzávágott ruhadarabot, amit gyorsan behajítottam a szekrénybe. Kivettem a keresett pólót és gatyát, és magamra öltöttem. Az ágy végéhez sétáltam.
~ Legközelebb is így ébressz fel! ~ Kacsintott rám és éppen ellépni készültem mikor gyors mozdulattal kapott a karom után, minek következtében teljes testtel rádőltem. ~ Hülye vagy és bolond! ~ Nevettem el magamat és a szemébe néztem.
~ Csak a hülye mondja a lángésznek, hogy bolond! ~ Húzta fel a szemöldökét, mint aki azt hinné, hogy valami okosat mondott.
~ Ez fájt! ~ Ajkaim „O”-t formáltak és összeszűkítettem a szememet. Ezt még visszakapod Eric!
~ Khm… ~ Köszörülte meg valaki a torkát, amire összeszorítottam fogaimat és elhúztam a számat. Mint akit puskából lőttek ki másztam le Ericről és az ajtó felé fordultam. ~ Jó reggelt! ~ Köszöntött mosolyogva Ben és halványan elmosolyodtam. Melegség járta át egész lényemet, ahogy megpillantottam nagybátyámat mosolyogni.
~ Neked is! ~ Válaszoltam
~ Eskü egy ujjal sem értem hozzá! ~ Állt fel Eric és széttárta a karját. Lehervadt az arcomról a mosoly és megforgattam a szememet. Idióta tökfej…  Ben hátat fordított és eltűnt az ajtóból. Összevontam a szemöldökömet és megfordultam a tengelyem körül. Hátrafele mutogattam az ujjammal és nem értettem egy-két dolgot. Eric válaszul megvonta a vállát és elém lépett. Kezével közre fogta az arcomat.
~ Most ne vele törődj! Estére van programunk, holnap pedig egy kis meglepetésem a számodra!...

/Este fél 9/

~ Éjszakai vidámpark? Ugye ezt te sem gondolod komolyan? ~ Ráztam meg hitetlenkedve a fejemet és nevettem. Elém lépett, megfogta a kezeimet és úgy hátrált folyamatosan, miközben én előre.
~ Jó móka lesz! Alex, J-son, Edin, mindenki itt van! Nekünk is itt a helyünk!
~ Legalább tiltott? ~ Döntöttem oldalra a fejemet.
~ Nagy nehezen Alexxel lerendeztük, hogy kibéreljük estére! Sokba került meg minden, de ez most lényegtelen. ~ Bólintott rá és ekkor kiszúrtuk, hogy egy srác hadonászik a távolban. Ahogy egyre közelebb értünk kirajzolódott alakja, hogy ki is az-az idióta barom.

( Because The Night )

/Jeremy/

~ A feladatod egyszerű! Tartsd szemmel a lányt! Ne kerülj Ericcel semmilyen baráti kapcsolatba. A célpont most Maya! El kell érnünk, hogy elfogadja az ajánlatot… Több van benne, mint gondolnánk. És biztos, hogy sokat töpreng a jóslatomon.
~ De egy valamit nem említettél neki… ~ Vágtam a szavába és nekitámaszkodott az asztalnak. Nagy levegőt vett és ellökte magát a bútortól, elkezdett föl-alá mászkálni előttem.
~ Azt nem mondhatom el neki! Így is sokkolta az eddigiek, nem kell hogy ezen is kiakadjon! Maradjon mindkettőjük számára meglepetés… ~ Elvette az asztal mögött lévő széket, elém tette és leült rá.
~ És ha nem tőle lesz? Ha bejön a képbe egy harmadik személy? ~ Kezdtem el bombázni a kérdéseimmel, de egyelőre tűrte. Ha már ez a feladatom, jó ha tisztában vagyok egy-két dologgal.
~ Remélem nem magadra gondoltál… Nem lehet viszonyod vele. Tudod mi a büntetésed ezért? Visszaküldenek gyakorlatra és nem mehetsz terepre. Ezt vésd az eszedbe! ~ Mutatott fenyegetően az ujjával. ~ És Eric sem díjazná.
~ Ő kit érdekel?
~ Az, hogy van múltja! Tudja ugyan azokat a dolgokat, amiket te gyakorlaton kapsz, és ő azt nem kapott! Kerüld őt! ~ Rábólintottam.~ Ashley már elvállalta azt, hogy idejön és lefoglalja Ericet, de tudod milyen… Megbízhatatlan. Majd egyszer érkezik, addig viszont nekünk kell lépnünk. A vidámparkban vannak most! Ne szúrd el az akciót! Indulj! ~ Mutatott az ajtó fele.

/Maya/

A fiúk élvezték a legjobban a bulit, és nem is kérdés miért. Dodzsemeztünk, barlang vasutaztunk és még nagyon sok játékra felültünk. J-son, Eric és Alex a kalapácsos erőmérőnél versenyezetek is. De amit a legjobban élvezett az össze fiú, az a forma 1-s futam volt. Bár, azt melyik srác ne élvezné?  Mi a lányokkal letettük a voksunkat egy-egy fiúra. Meglepődtem kicsit, mert Debora is jelen volt, de örültem is neki, mert sikerült vele beszélgetnem. Kiderült, hogy az Allsang Pa Skansen-s ügye véletlen volt és nincs folytatás. Én ezt már el is felejtettem, mert nem nagyon foglalkoztatott a dolog. Nem mellesleg azt is elárulta, hogy mi az itt létének valódi oka. Énekesi babérokra akar törni és úgy gondolta, Svédországban próbálkozik meg vele.  Hát, válaszként csak sok szerencsét kívántam. Hiszen tudnék jobbat? Nem!
~ A helyzet az, hogy csak egyszer lehet felülni az óriáskerékre. Jössz? ~Nézett rám Eric kiskutya szemeket meresztve.
~ Persze! ~ Mosolyogtam rá és elsétáltunk az említett helyhez. Rajtunk kívül még Alex, Taya, Edin, Marie és még három -számomra- ismeretlen személy ült fel. Ők azzal szórakoztak, hogy zseblámpával világítottak mindenhova és röhögcséltek. Ja, és a lényeg nem maradhat ki: Alex és Edin állatokat utánoztak folyamatosan. A legtöbbször elhangzott az a tehén, bagoly és majom hangok voltak. Idióták ezt meg kell hagyni.
~ Téged nem idegesít? ~ Tettem fel a kérdést, miközben hozzábújtam és fejemet a vállára döntöttem.
~ Nem! ~ Vágta rá vigyorogva. ~ Na jó, egy kicsit! De ne foglalkozz velük! ~ Felelte nyugodtan. ~ Amúgy… ~ Fordult felém féloldalasan és valamin nagyon elkezdett gondolkozni. ~ Mondtam már, hogy szeretlek?
~ Nem, még nem mondtad. ~ Vontam vállat és arcával közelített.
~ Biztos? ~ Kérdezte gúnyosan.  Válaszolni már nem volt időm ugyan is magához húzott és forró csókba forrtak össze ajkaink. Romantikus lenne a pillanat, ha nem hallanám folyamatosan a tehénbúgást. Alex…
Mikor leértünk a többiek elhatároztak, hogy rodeóznak egyet, illetve csak Alex és Edin. Nem voltam nagyon kíváncsi rá, hogy a műbika két másodperc után hogy dobja le a két fiút, akik egyből visszamásznak rá és újrakezdik az egészet, ismét sikertelenül. Leültem az egyik padra és csak néztem ki a fejemből.
~ Szia! ~ Köszönt egy srác mosolyogva és leült mellém. Kicsit meglepődtem felbukkanásán.
~ Szia!
~ Jaj de udvariatlan vagyok! Jeremy Knight. ~ Nyújtotta felém a jobbosát, amit viszonoztam.
~ Maya Owen. Mond, mi járatban vagy erre felé Jeremy?
~ Csak hallottam, hogy egy kis buli van itt. Gondoltam benézek! De lassan le is lépek. Nem nekem való a vidámpark! ~Rábólintottam és az arcát fürkésztem. Ismerős volt valahonnan, de nem tudom honnan. Mint ha láttam volna…
~ Értem. ~ Feltűnt, hogy nincs svéd akcentusa, tehát nem innen származik… angol!
~ Te azzal a bandával vagy? ~ Fordult felém és hirtelen lefagytam. Mikor döntöttem azt el, hogy oda imádom a kék szemeket?
~ Igen, velük vagyok! Jó fejek! A barátom is ott van.
~ Barát? Mármint párod nem? ~ Vigyorodott el. Témánál vagyunk…
~ Igen! És neked van barátnőd? ~ Akkor játsszunk kérdezz-feleleket!
~ Nincs. Magányos farkas vagyok! Ne haragudj, de rohanok is. Remélem, még összefutunk, Maya! ~ Kacsintott rám, felállt és elment…

(Jeremy Knight)