24.Fejezet~Szimbólum

~ Ha azon vagytok, hogy megtaláljátok, akkor ezt most itt fel is adhatjátok! ~ Szólalt meg egy hang a hátúnk mögött. Izmaim önkéntelenül is megfeszültek, majd megpördülve a tengelyem körül, megpillantottam a kárörvendés és szégyen emberét.
~ Mit akarsz? ~ Sziszegtem a fogaim között, amire a válasza egy hülye vigyor volt a képén.
~ Először is, nem akarom a húgomat a közeledben látni. A másik dolog az, hogy nincs kincs. A semmiért gürcöltünk idáig.
~ Kötve hiszem… ~ Vágtam közbe, és elgondolkoztam a mondottakon.  Nem lehet, hogy nincs semmilyen kincs. Mindig is hazudott, most miért hinnék neki? Pont most akar igazat mondani. Nem szeretem az ilyen játékokat.
~ Én meg téged nem akarlak a közelben látni. Miért nem mész Kendrához és fekteted le? ~ Lépett elő Mays. Chris lehajtotta a fejét és elgondolkozott.
~ Miért csinálod ezt Mays? ~ Értetlenkedett, Mays bátorságot véve magán, lépett közvetlenül Chris elé.
~ Mindig is utáltad, hogy van egy húgod. Mindig is gyűlöltél, csak nem mutattad ki. Anyuék szíve csücske voltál. Te voltál a jó gyerek, én meg a rossz. Mindig te voltál a középpontban, és kerested a gyenge pontomat, ahol sebet okozhattál. Ahányszor lett egy barátom, elkergetted, ezért is voltam mindig egyedül, te pedig csajoztál éjjel-nappal. Miért most akarsz védelmezni? Játszani a hős lovagot? Tudod mit Chris, menny a pokolra! ~ Ahogy kiejtette az utolsó szót a száján, egy pofon landolt az arcán.
~ Igazad van Mays, mindig is gyűlöltelek, de anyunknak hála, nem te voltál az egyetlen Owen.  Jessicának hála, nem voltam mindig egyedül. És most mennyünk! ~ Ragadta karon és kezdte el a mélyedés felé ráncigálni.
~ Mi? Van még egy testvérem? ~ Hitetlenkedett Mays, mi meg Rileyval mentünk utánuk. A csatorna közepéig mentünk majd megtorpant, tekintetét végig futatta a falon, majd rám nézett egy sejtelmes vigyor kíséretében.
~ Te jössz. Hol a kincs? ~ Kérdezte, és még mindig Mays karját szorította.
~ Keresni kell egy jelet, a falon. A térkép szerint, egy szimbólum a kulcs. Ott kell átfúrni a falat, és elvileg, a mögött lesz. ~ Magyaráztam, majd Mayst ellökte, és Riley reflexének köszönhetően, utána kapott, így nem került a mocsár mélyére. A falhoz léptem, és néztem percekig, hát ha találok valami jelet. Végig jártam a fal egy negyedét, de nem találtam semmit. Megkopogtattam a falat, reménykedve, hogy visszhangzik. Mert ha igen, akkor biztos, hogy mögötte üresség kong.
~ Látod? Nincs semmi. ~ Mondta unottan Chris, mire csak a szememet forgattam, de ő ezt nem láthatta, mert háttal álltam neki.  Ha nem lenne a térkép, se semmi, akkor nem lenne kincs sem. De van térkép, és van kincs. Csak éppen, nem találjuk. Az még nem azt jelenti, hogy nincs! ~ Bár csak magamban gondoltam, már nem kellett sok, hogy kicsússzon a számon is.~ Leguggoltam, mert valami furcsa dolog volt bevésve a falba.

„Секрет открывает, разрешения сигнала.”

Nem tudtam mit jelent hirtelen. Vagy mit jelenthet.
~ Mays, a térképet kérem! ~ Utasítottam, és egyből a kezembe nyomta. Kitekertem, és keresni kezdtem a tekintetemmel, hát ha segít valamit. Majd végül angolul volt leírva, ami ide most oroszul volt bevésve.

„Minden titok tárja, a jel megoldása.”

A felírat alatt, volt egy kis szimbólum is. Megtaláltam az átjárót. El se hiszem!
~ Megtaláltam. Csak át kell jutnunk! – Álltam fel, és néztem a körülöttem lévőkre. Maya meg volt lepődve, ahogy Riley is, Chris pedig a szokásos vigyorát meresztette.
~ Akkor álljatok félre. Vagyis inkább jó messzire. ~ Tolt félre, mi pedig hallgatva rá, jó messze álltunk, és befogtuk a fülünket. Chris egy bombát helyezett oda, ami tíz másodperctől kezd el visszaszámolni. Így neki van ideje csatlakozni hozzánk. A visszaszámlálás megkezdődött.

3,
2,
1,

És robbant. Mindenhol füstfelhők, és kövek hevertek utána. Én csak abban reménykedtem, hogy sikerrel jártunk, és hogy a folyó vize nem hatol le. Mert akkor elárasztja az egészet, vele együtt minket is. Az pedig, nagy baklövés is lenne. Elindultunk a nagy átjáróhoz, és lám, sikerrel jártunk.
~ Remek, mennyünk! ~ Indult el teljes magabiztossággal Chris. Vállat vontam, és mentem utána. Egy kis folyosó tárult elénk, és persze sötét volt. Chris levett egy fáklyát és nyújtotta nekem. Először nem esett le, mit akar, de végül leesett. Tűzet, akar. Két kővel csiholtam tűzet, mert ezt régen, a cserkésztáborokban, megtanították nekem. Így már minden jó volt.
~ Biztos vagy benne, hogy mindent jó csinál? ~ Kérdezte Riley, Mayától a kérdést. Azt hiszik, süket vagyok, és nem hallom, mit susmorog?
Hirtelen megtorpantam, amire Mays nekem jött. Mikor megfordultam, kérdőn nézett.
~ Most meg mi van?
~ Nem vagyok süket! Tudom, mit csinálok! ~ Vágtam oda flegma stílusban, majd tovább mentem. Chris megállt, és oldalra nézett. Oda léptem mellé, és megláttam egy kisebb termet, és kulcsok voltak felakasztva. Tán több száz kulcs lehetett.
~ Remek! És most? ~ Tette fel a kérdést Chris, és tekintetét végig futatta a sok kulcson.
~ A kulcsok egyike, nyitja az ajtót, ami a folyosó végén van. La clé de chiffrement est un symbole, avagy a kulcs szimbóluma a megfejtés. Ez azt jelenti, csak kétszer próbálkozhatsz. Ha harmadszorra is megpróbálkozol vele, isten tudja, mi történik akkor. ~ Kezdett bele Mays.
~ Honnan tudod ezeket? És tudsz franciául? ~ Fakadtam ki hirtelen. ~ És honnan tudjuk, melyik kulcs nyitja?
~ Le désir de la couronne. A vágy koronája. Innen, tiétek a pálya. Megjegyzem Eric, sok mindent nem tudsz még rólam. ~ Rám kacsintott, és arrébb állt.
~ A vágy koronája… ~ Kezdtem el hangosan gondolkozni. ~ Valami koronaféleség, ami értékes. Sőt, érzelmi értéke van, és egy szimbólumba rejtett. Esetleg olyan, amire vágyunk. Nem, az biztos nem. ~ Ráztam meg a fejem, és kezdtem el föl-alá mászkálni, közben a jeleket nézegettem. Egyik sem volt az, ami nekünk kéne.
~ Valószínűleg, egy túlcsicsázott korona az. Miért kell mindent agyon bonyolítani? ~ Riley újra megszólalt.
~ Mert nem egy korona, hanem egy testi vágy. Egy testrész koronája, vagyis egy érzékszerv. Például, szem vagy száj. Hiszen, a vágy csak egy érzés.
~ Azt hiszem, megtaláltam, amit keresünk. ~ Szólalt meg Chris, aki egy kulcsot bámult.
~ Elfelejtettem mondani, hogy biztos, hogy a szem, a jel. Ouvre nos yeux, vagyis szemünk tárja. Mert nem engedték régen az emberek, hogy a vágy feltörjön belülről, és ez csak a vágyuk maradt. Ez, amolyan hülye szokás volt, hogy megkoronázták, ezt a szokást, tehát nő és férfi nem érintkezhetett.
~ És ez mikor volt?
~ Nagyon régen. ~ Válaszolta Mays, Chris kérdésére. Levettem a kulcsot, és elindultunk az ajtóhoz.
~ Megpróbáljam? ~ Bizonytalanodtam el egy másodpercre, de mikor mind a hárman a fejemhez vágták: ~ Csak csináld! ~ Így tettem. Óvatosan, belehelyeztem a zárba a kulcsot, és elfordítottam. Csodák, csodájára, kinyílt az ajtó. De, ami már mögötte volt, csak kissé hozta rám az ijedség, és a csodálat érzését.