2011. december 31., szombat

2.évad~A szikra újra lángra lobban! /Prológus/

Sziasztok!

Éjfélt ütött az óra.Íme, a második évad Prológusa!




Még mindig nem tanulta meg, hogy soha semmi, sem kellemes, sem kellemetlen, igazán vérünkké vált emléktől nem szabadulhatunk. Hogy ami a miénk volt, ami a lelkünkbe, az idegeinkbe, az emlékezetünkbe rágta magát, ha el is hagytuk, ha el is dobtuk magunktól, mint az árnyék, jön velünk, követ bennünket és sohase tudhatjuk: melyik magányos pillanatunkban nyitja ránk az ajtót. Hogy nyomtalanul egyetlen nevet sem radírozhatunk ki magunkból, mert, ahogy a papíron megmarad a radírozás helye, megmarad rajtunk, bennünk is.” – Tettem le a tollat, és a könyv mellé helyeztem. Visszaolvastam a le írottakat, majd becsuktam a könyvet, és a polcon elhelyezkedő sok könyv közé csúsztattam. Majd a csengőre lettem figyelmes. Az ajtóhoz siettem, elfordítottam a zárat, és kinyitottam. A szám tátva maradt vendégem jelenléte miatt.
- Szia Mays! – Mosolygott rám. Próbáltam össze szedni magam, és egy normális mondatot összerakni, de csak ennyire futotta tőlem:
- Te meg mit keresel itt? – Tagoltam el a szavakat, és mutattam közben a hívatlan vendégemre.
- Azt hittem jobban fogsz nekem örülni! – Kacsintott egyet, és folytatta: - Eric, itt van? – Kérdésével nagyon meglepett, így gyorsan visszakérdeztem.
- Az első dolog: Hogyan találtál meg? Második: Mégis miért lenne itt? – Az arcáról egyből lefagyott a mosoly, és a kétségbeesés jele vette át az uralmat rajta.
- Megbeszélhetnénk ezt benn? – Tette fel a kérdést türelmetlenül. Szélesre tártam előtte az ajtót, és beinvitáltam. Tekintete gyorsan végig futott a lakáson, és a konyhába vette az irányt. Leült a pult mellett elhelyezkedő bárszékre. Nem szerettem volna, ha bunkónak titulál, így töltöttem egy bögre teát, majd letettem elé. Leültem vele szembe, és vártam, hogy folytassa itt létének okát.
- Szóval, azt mondod, Eric nincs itt… - Megcsóváltam a fejem. – Akkor hol van?
- De Riley, Eric miért lenne itt? Hiszen, ti maradtatok Párizsban, és nem én. – Hitetlenkedtem, és nem értettem az egésznek a lényegét. Megvakarta a tarkóját, és elhúzta a szája szélét.
- Mikor elmentél, akkor beszéltünk pár napig, aztán felszívódott. Mintha elnyelte volna a föld. Abban a pár napban tök életvidám volt aztán semmi hír róla az óta. Ez történt három hónapja. Reménykedtem benne, hogy veled lesz, de úgy látszik, nagyot tévedtem. – Az ütő is megállt bennem. Kétségbeestem. Hogy miért? Mióta hazajöttem Londonba, nem beszéltem Ericcel. Próbáltam keresni telefonon, de nem értem el.  Még megígérte, hogy hívni fog, de nem hívott. És akkor azt hittem, hogy a kapcsolatunknak itt a vége.
- Sajnálom Riley, de nem tudom, hol lehet. Itt nem járt, ebben biztos lehetsz. – Válaszoltam csalódottan.
- Látom, téged is nagyon érdekel, hova tűnt a barátod. – Fakadt ki magából.
- Mi?
- Eric három hónapja eltűnt, Mays! Elnyelte a föld! Fel tudod ezt fogni? Jelent neked Eric még egyáltalán valamit? – Nem tudtam válaszolni, hirtelen azt sem tudtam, hol áll a világ körülöttem jelen pillanatban.
- Én csupán, csak túlléptem rajta.
- Szóval, megcsaltad. – Vágta rá tömören.
- Ezt meg honnan veszed? – Emelte fel a hangom.
- Rád van írva Mays! – Ettől a kínos helyzettől a telefonom csörgése mentett meg.

- Mondjad! – Szóltam bele a készülékbe.
- Maya, már így is késésben vagy. Gyere gyorsan, mert tíz perc múlva kezdünk. ~ Kezdte türelmetlenül.
~ Tényleg, el is felejtettem. Már is indulok. ~ Mondtam, majd letettem a telefont, és bocsánatkérően néztem Rileyra.
~ Ne haragudj, de mennem kell. Érezd magad otthon, sietek haza.
~ Rendben, és köszönöm! ~ Mondta mosolyogva. Én elrohantam felvenni egy másik pólót és gatyát. Felvettem a magas sarkúmat, és már útban is voltam. Jól elkéstem, de remélem, minden rendben lesz.

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Az elejétől kezdve olvasom a blogodat és egyszerűen nem tudom szavakba foglalni,hogy mennyire jó. Miközben olvasom a fejezet a fejemben elképzelem az egészet és beleélem magam a történetbe.Ez a kedvenc történetem !
    De egyébként a prológus is nagyon jó lett,bár még nem értem az egész helyzetet,mert pl. a 29.fejezet végén Mayst elrabolták most meg otthon van. Na mind1 majd úgy is kiderül. Nagyon-nagyon várom már a folytatást !!

    VálaszTörlés
  2. Sziaa! :))
    Előre kijelentem, hogy bármit csinálsz, akkor is imádom Jake-et, na jó, azért maradok még is Eric pártján, mert Őt százszorta jobban szeretem, de Jake még is csak az "én fiam". :')
    Olyan jó az a dolog, ahova Mays megy, komolyan mondom, nagyon tetszik, a haza felé vezető úton pedig... hm... még nem is tartunk ott, szóval... érdekes volt, hogy Riley kopogtatott az ajtón, és ami még érdekesebb, hogy Saade-nak nyoma veszett... Már előre sajnálom szegényemet, pedig tudom, hogy nem lesz nagy baja, de akkor is...
    Ericet akarok jó állapotban... és remélem, hogy ezzel kapcsolatban nem csináltál rossz SOKK-ot. :P Mert a lelki állapotom nem biztos, hogy kibírná. :$
    Kíváncsi vagyok, hogy Debora hogy, miképp kerül a képbe... Meg Kendra hogyan lép a színre, mi hozza Őt Angliába?
    Várom a folytatást! ;)
    Kisses&Hugs♥, adadel
    P.S.: nagyon remélem, hogy a tegnapi rosszkedved elmúlt, és újra jó útra tértél, na meg a gondolatmeneted is. :P

    VálaszTörlés