31.Fejezet~ Népszerű leszek!

Sziasztok!
Köszönöm türelmeteket! :) Kész vagyok, de sajnos rövid lett. Hogy miért? Az ok egyszerű: így tudtam felosztani a dolgokat... Így a következő fejezet címe: 32.Fejezet~Düsseldorf (I.rész)  és kicsit hosszabb lesz! :)
A 30.fejezethez kapott kommentekre válaszoltam, és nagyon köszönöm őket! :) A szavazást már lezártam, és aki elég ügyes, megtudja, hogy Eric melyik dallal indul az Eurovizíón!:)

( Someone New )

~ Annyira sajnálom! ~ Suttogtam és a nyakába temettem az arcomat.
~ Nem...nekem kell bocsánatot kérnem! ~ Tolt el magától, hogy a szemembe nézhessen. ~Beszélnünk kell… ~Ez nem sejt sok jót. A szívem összeszorult a mellkasomban, a gyomromban pedig pillangók repdestek. A levegőben érezhetővé vált a feszültség.  ~ Öhm… rosszul cselekedtem! Nem lett volna szabad otthagynom téged, és pláne nem úgy, hogy előtte a fejedhez vágtam dolgokat. Olyanokat, amiket egyáltalán nem gondoltam komolyan. Néha az ember meggondolatlan. De sajnos döntés elé állítottak, és ezen kiakadtam! Annyi kérdés merült fel bennem, annyi lehetőség nyílt meg előttem, és egyszerűen nem tudom mitévő legyek. Miközben tisztába vagyok vele, hogy ha egy lépést is teszek, elveszthetlek! Nos, a veszekedésünk után Norvégiába utaztam, három okból kifolyólag. Az egyik egy fellépés volt, a második egy dal felvétele, a harmadik pedig egy videoklip forgatás. Volt időm elmerengni, és eldöntöttem, mit akarok! Az más kérdés, te mit szeretnél… ~ Húzta végig az ujját a karomon, majd a csuklómon –eddig nem vett észre- tetoválásomon is, ami egy keresztet ábrázolt. Én mit akarok valójában?  Csupán csak boldog lenni, valaki mellett! De ha mindig meghátrálok, mert félek a jövőtől, akkor sosem leszek boldog. Csupán elszalasztom az életet, aztán majd nézhetek nagyokat, mennyi mindenből kimaradtam. Miért nem megyek, és élvezem ki az életet? Kérdezni, gondolni egyszerűbb, mint cselekedni.
~Miért érzem azt, hogy most te állítasz döntés elé?~ Kérdeztem lehangoltan.
~Mert muszáj! ~ Felelte és abban a pillanatban nyílt a bejárati ajtó. Tomas lépett be lihegve, és nekitámaszkodott a falnak. Mikor helyre állt a pulzusa, kihúzta magát.
~Sziasztok! ~ Köszöntött most már mosolyogva, és Ericcel összenéztünk. Mi ütött belé, hogy mosolyog? Kitalálom, biztos nyert a lottón! Vagy randija lesz egy neten talált lánnyal?
~ Hívhattál volna, hogy jössz… ~ Fordult felé Eric, és összehúzta a szemöldökét, amire Tom felnevetett. Rendben, most már tényleg nagyon érdekel, mi történt vele!
~ Ezt muszáj személyesen elmondanom! ~ Emelte fel a kezét, és drámaian folytatta.~ Szóval, beszéltünk arról, hogy esélyesnek tartanak az Eurovízióra, és hogy jó lenne, ha részt vennél rajta! De ugye elméletileg meg kellene nyerned a Melodifestivalent ahhoz, hogy indulhass! Sikerült lerendeznem mindent, és mehetsz az Eurovízióra, Melo nélkül! Hogy-hogy csináltam, ne kérdezd! Túl jó manager vagyok! ~ Nézett fel büszkén, és végig simította a kezét a nyakkendőjén.~ Jártam Patricknál, aki elkészíti az üvegketrecet! Mert ugye ezt beszéltük meg, hogy azt akarsz! A próbák pedig holnap indulnak! A csapat: Edin, Alex, Alvaro, Mathias és Anton.~ Kezdett el számolni az ujjain.~ Ők vállalták el, remélem, megfelelnek! Két és fél hét múlva pedig: Vigyázz Düsseldorf, jövünk! ~ Kiáltotta el magát, és boldogság járta át egész lényét. Hogy mi van?
~ Ezt mikor akartad elmondani? ~ Fordultam Eric felé, aki kerülte a tekintetemet, és elhúzta a szája szélét.
~Most? ~ Kérdezte, mint ha tőlem várna választ.
~ Hogy mi? ~ Tette fel ugyan azt a kérdést Ben, amit én magamban, és mellém lépett.
~Tessék, elmondom: Indulók az Eurovízión, Düsseldorfban! Mert ha megnyerem, nagy hírnévre tehetek szert! ~ Vázolta fel érhetőbben és rövidebben Eric, amire a vér is meghűlt bennem a szavak hallatán. ~ Mays, ezért akarlak döntés elé állítani! Ha nem leszel mellettem, nem támogatsz, akkor… ~ Leintettem, mert így is tudtam, mit akar mondani. A szerelem vagy a karrier a fontosabb? Kettő egyszerre csak akkor megy, ha az egyik fél támogatja mindenben a másikat, és mellette lesz, bármi is történjék. Én el tudnám azt viselni, hogy több millió lány lesz majd oda azért, akit szeretek? Tudhatja a média a kapcsoltunkat? Sokszor a szerelem jegyében képes az ember önmagát is megtagadni, mert a másikat boldoggá akarja tenni. És a legszebb, mikor ezt viszonozzák. Se vele… se nélküle!
~Melletted leszek és támogatni foglak! Ott leszek melletted, mikor azt mondják, hogy Svédország nyerte meg az Eurovíziót, Eric Saade-val az élen! ~ Mosolyogtam rá, amire ő is halványan elmosolyodott.
~Mays, biztos vagy a döntésedben? ~ Kérdezte Ben kíváncsian, és arcomat fürkészte.
~Igen! ~Bólintottam rá.
~Maya…
~Nem érdekel Ben! Döntést hoztam, ne akarj róla lebeszélni! Ha balul sülne el a dolog, legalább azt majd elmondhatom, hogy megpróbáltam! Legközelebb tanulok a hibámból! ~ Fejeztem be, és Tomra néztem.
~Ha Ericcel akarsz menni Düsseldorfba, akkor muszáj felvállalnotok a kapcsolatotokat! Különben nem jöhetsz! Ennek több oka is van, de szerintem nem kell elmondanom őket! ~ Felelte Tom komolysággal a hangjában. Eric megfogta a kezemet és szemeit cikáztatta az enyémek közt.
~Nem kell ezt tenned! Senki sem kényszerít rá! Nekem már az is elég, hogy azt mondtad, támogatsz!
~De én ezt akarom! ~ Feleltem és egy puszit nyomtam a szájára.
~Probléma megoldva! ~ Kiáltotta el magát Tom. Hirtelen kinyílt az ajtó, ezzel hátba vágva szegényt. Arrébb lépett nyöszörögve, és J-son röhögve lépte át a küszöböt. Bocsánatot kért tőle és mosolyogva felénk fordult. Mindenkinek milyen jó kedve van ma. Kivéve nekem, ugyan is egy fél órával ezelőtt még a párnámat áztattam a könnyeimmel. Talán ez a nap még jóra fordulhat. Benre pillantottam, aki megrázta a fejét, és minden szó nélkül távozott. Teljesen jogos az, hogy most haragszik rám, de nem tudok mit csinálni vele. Hozok ostoba döntéseket…
~Drágáim, kibékültetek?! ~ Tárta szét a karjait J-son, és mindketten elnevettük magunkat. ~ Eric, mutattad Maya-nak a lakást? ~ Lehajtottam a fejemet.
~Igen… mutattam, és nem lesz…
~Szükség lesz rá! ~Vágtam a szavába, és értetlen arckifejezéssel nézett rám. J-son csak kapkodta a fejét, nem tudta mit szóljon. Semmit nem értett. Nem is csodálkozok rajta, hogy nem ért egy-két dolgot. Néha én se.
~Tényleg? ~ Kérdeztem, és ismét rábólintottam. ~Hallottad, szükséges lesz rá! ~ Vont vállat Eric, és J-son felé fordult.
~Amúgy, két és fél hét múlva irány Németország! ~ Csaptam össze a tenyerét, vigyorogva.
~Várj, te is jössz? ~Szűkítette össze a szemét Eric, és a srác úgy bólogatott, mint egy bólogatós kutya.
~Első sorban szurkolok majd a haveromnak! ~Mutatott Ericre, kinek arcán széles mosoly terült el. Beállt a pár perces néma csend, amit a popsztár tört meg.
~Népszerű leszek!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------
Remélem nem lett nagyon borzalmas ez a rövidke fejezet! :) Na..ki találja ki, Eric melyik dallal indul?:P Amúgy, ugye a történetet én alakítom, így kicsit átvariáltam a szabályokat az ESC-n..:) Csak hogy értsétek, miért indulhat Eric régi számmal :)